1 A liturgia a misében a katolikus hit egyik legfontosabb aspektusa, mert ez az a mód, ahogyan a hívek kézzelfogható és spirituális módon részt vesznek Krisztus megváltó művében. A "liturgia" szó a görög "leitourgia" szóból származik, amely "közszolgálatot" vagy "szolgálatot" jelent. A Katolikus Egyházban a liturgia a misében nem csupán rituálék sorozata, hanem élő és aktuális ünneplése annak a megváltásnak, amelyet Jézus véghezvitt értünk. Ezért tekintik a misét a keresztény élet csúcspontjának, ahol a hívek egyesülnek Krisztussal szenvedésében, halálában és feltámadásában.
A mise két fő részre oszlik: az Ige liturgiájára és az Eukarisztia liturgiájára. Az Ige liturgiájában a katolikusok meghallgatják a Szentírást, amely Isten élő és hatékony szava. "Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál" (Zsidókhoz írt levél 4,12). A mise ezen része lehetővé teszi a hívek számára, hogy elmélkedjenek a Szentíráson és a hit igazságain. Ennek a liturgiának a csúcspontja a misében az Evangélium hirdetése, ahol Krisztus közvetlenül szól a közösség szívéhez.
A második rész, az Eukarisztia liturgiája, az a pillanat, amikor a kenyeret és a bort konszekrálják, és Krisztus Testévé és Vérévé válnak. Jézus az Utolsó Vacsorán alapította meg az Eukarisztiát, amikor ezt mondta: "Ez az én testem, amely értetek adatik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Lukács 22,19). Itt a katolikusok aktívan részt vesznek Krisztus áldozatában, amely vértelen módon kerül felajánlásra az oltáron. Az Eukarisztia liturgiája a mise központja, mert benne Krisztus újra felajánlja magát értünk, és a híveket meghívják, hogy egyesüljenek ezzel az áldozattal.
A liturgia a misében nem csupán szimbolikus cselekedet vagy múltbeli események emlékezete. Ez valódi részvétel a húsvéti misztériumban, ahol a hívek kortársai lesznek Krisztus üdvözítő eseményeinek. Ahogy Szent Pál mondja: "Mert amikor eszitek e kenyeret és isszátok e kelyhet, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön" (1 Korinthusiakhoz 11,26). Így a mise találkozás magával Krisztussal, aki valóságosan jelenvalóvá válik, különösen az Eukarisztiában, de a közösségben is, a misét vezető papban és a hirdetett Igében.
Ezenkívül a liturgia a misében erősíti a hívek közösségét. Krisztus Testének tagjaiként nem elszigetelt egyénekként vesznek részt a misén, hanem hit által egyesült közösségként. "Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük" (Máté 18,20). A mise tehát közösségi cselekedet, amely kifejezi az Egyház egységét és hivatását, hogy egy testként imádja Istent.
A liturgia a misében az égi imádat tükörképe. A Jelenések könyvében János leírja a menny liturgiáját, ahol a szentek és angyalok szüntelenül dicsérik Istent: "Méltó a megölt Bárány, hogy övé legyen az erő, a gazdagság, a bölcsesség, a hatalom, a tisztelet, a dicsőség és az áldás" (Jelenések 5,12). Így a misén való részvétellel a hívek csatlakoznak Isten örök imádatához, előrevetítve a mennyei élet teljességét.
