1 A katolikusok szilárdan hiszik, hogy a Biblia Isten szava, amelyet a Szentlélek ihletett. Az Egyház azonban azt is tanítja, hogy az isteni kinyilatkoztatás nem korlátozódik kizárólag az Írásra, hanem magában foglalja a Hagyományt és a Tanítóhivatalt is. Ez a három pillér – Írás, Hagyomány és Tanítóhivatal – elválaszthatatlan, és a katolikus hit alapját képezi. A Katolikus Egyház Katekizmusának 95. pontja szerint: "Nyilvánvaló tehát, hogy a szent Hagyomány, a szent Írás és az Egyház Tanítóhivatala oly szorosan összefonódnak és egyesülnek, hogy egyikük sem létezhet a másik nélkül, és mindhárom, sajátos módon, a Szentlélek vezetésével, hatékonyan hozzájárul a lelkek üdvösségéhez."
A szent Hagyomány Isten szavának élő átadását jelenti, amelyet az apostolok kaptak meg, és amelyet utódaik, a püspökök, a Szentlélek vezetésével továbbadnak. Ez a Hagyomány megelőzi az Írásokat, mivel Krisztus tanítását először szóban adták át, még mielőtt az Újszövetség bármely része írásban rögzítésre került volna. Becslések szerint az Újszövetség első levele, Szent Pál első levele a tesszalonikaiakhoz, körülbelül i. sz. 50-ben íródott, körülbelül 20 évvel Krisztus halála és feltámadása után.
Ebben az időszakban a keresztény hitet főként az apostolok prédikációja és tanítása révén terjesztették, amelyet közvetlenül Krisztustól és a Szentlélektől kaptak. Ez világosan látható a 2 Tesszalonikaiakhoz írt levél 2,15-ben: "Ezért tehát, testvérek, álljatok szilárdan, és tartsátok meg a hagyományokat, amelyeket szóban vagy levelünk által tanultatok."
Az Írás és a Hagyomány együtt alkotják a hit letéteményét, amelyre az Egyház tanításai és doktrínái épülnek. Az Egyház Tanítóhivatala biztosítja, hogy a Biblia és a Hagyomány hiteles értelmezést kapjon.
